Agrometeorológia
A borókák kapnak vizet, meg még néhány hamisciprus, és az az ágyás is, ahol a rózsák is vannak.
Denevérek is vannak, alkonyattól látni a levegõben körözni.
Denevérek is vannak, alkonyattól látni a levegõben körözni. 
Hát ne dobálózdjunk mi itt a 100 literekkel, holott Hari földje megérdemelné ezt,az égiektõl. A rózsákra elég lenne 5 liter is.
Nagyon szép képek Hari, engemet az ausztráliai Kroki-Dunde filmjére emlékeztet,amikor fogadja a vendégeit, ahol gyurgyalagok helyett óriás denevérek csüngenek a fán...
Nagyon szép képek Hari, engemet az ausztráliai Kroki-Dunde filmjére emlékeztet,amikor fogadja a vendégeit, ahol gyurgyalagok helyett óriás denevérek csüngenek a fán...
Így van, azért írtam, hogy az én 110literemet kell-e ismételni 2-3naponta, he-he!
Nálam annyiból jobb a helyzet, hogy csak egy öntözendõ cseresznyefa van ásott földben (egy másik egy dió, ám azt locsolni nemigen kell), a többi alatt dús gyep van (itt, a gyümölcsös egy részét ábrázoló képen jól látszik: Link ) és a talaj is kötött fekete föld.
Nálam annyiból jobb a helyzet, hogy csak egy öntözendõ cseresznyefa van ásott földben (egy másik egy dió, ám azt locsolni nemigen kell), a többi alatt dús gyep van (itt, a gyümölcsös egy részét ábrázoló képen jól látszik: Link ) és a talaj is kötött fekete föld.
Mai képek, innentõl: Link az akácvirágzás vége. A homokbuckák közti mélyedésekben zöld a fû: Link míg a dombokon száraz Link (itt költenek a gyurgyalagok). A borókáink rozsdásodnak 
Link A szomszéd földje most nem zöldebb, sõt: Link Link Link Az oázis a mi "kertecskénk" Link néhol egész hosszú fûvel Link Alakuló évelõ dísznövényes ágyás Link nyílik már a rózsa Link végül egy lonc-féle Link
Link A szomszéd földje most nem zöldebb, sõt: Link Link Link Az oázis a mi "kertecskénk" Link néhol egész hosszú fûvel Link Alakuló évelõ dísznövényes ágyás Link nyílik már a rózsa Link végül egy lonc-féle Link
Az a hõségtõl, vagy a Rh.-tól is függ.Helyi tapasztalat szerintem.Ha 2 naponként sarabolóval,kapával belevágtok a "csurgóba",kitányérozott helyre, és nedves 10-20 cm. mélyen akkor nem kell öntözni.Én a homokra vagyok belõve, itt 3-4 naponként kell a 100-150 liter,mert ha beforrósodik a feltalaj, leáll a felszívó erõ, megfõ a bolyhos gyökérzet.
Ha viszont nedves a talaj 20 cm mélyen, akkor nem érdemes locsolni, mert a túlöntözés gyökér-gombákat, levegõ-hiányt okozhatnak.Jót tesz ilyenkor egy feltalajos,2-5 cm-es sarabolás,szellõztetõ kapálás (az öntözõ csatornára).
"Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa"
Ezt Koczkás irta, azért is szóltam, mert ez túl sok.
Ha viszont nedves a talaj 20 cm mélyen, akkor nem érdemes locsolni, mert a túlöntözés gyökér-gombákat, levegõ-hiányt okozhatnak.Jót tesz ilyenkor egy feltalajos,2-5 cm-es sarabolás,szellõztetõ kapálás (az öntözõ csatornára).
"Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa"
Ezt Koczkás irta, azért is szóltam, mert ez túl sok.
Meg rengeteg sárgabarack lesz. Majd 2-3 hét után beindul a természetes ritkulás, de ha maradnak, akkor érdemes a terhes ágakat kikötözni,nehogy egy átlagos zivi szele lehasítsa az egész oldalágat.
Ezek szerint a 110liter/fa tegnap fák alá juttatott víz 2-3naponta megismételendõ?
Az sem sok egy kicsit (hisz a mélyben még van nedvesség)?
Az sem sok egy kicsit (hisz a mélyben még van nedvesség)?
Hello Koczkás!
Látom a képeket, nagyon szépek, a szõlõ már virágzik?Persze az Othello.
A fák, alma-barack öntözése is idõszerû, a képeket látván azért a kör gyûrût tehetnéd beljebb, olyan 20-30 cm szélesre,a törzstõl 50 cm.-re, akkor jobban oszlik el a víz.Az aktív, felszívó gyökérzóna ilyen középidõs fáknál a fél-egy méter, nagyobbaknál a 2-3 méternél optimális.
Viszont ilyen kötött talajon (szürkés-fekete), a 2-300 liter szerintem kicsit sok, elég a 100L/2 nap.
Más; kopogtassuk meg a sárga-õszibarackfák kérgét vmi.szerszámmal, és ha dongó, alacsony hangot észlelünk,kaparjuk meg a háncsot ott ahol mézgásodik, vagy sebhelyet látunk.
Kéregmoly fészke feltételezhetõ.A hasadékba pedig injektáljunk olajos rovarölõt, mint a környezet kímélõ Agrol-olajat, persze 1:1 ben higítva.Ez megfullasztja a pajort,kukacot, azontúl meg nem bántja a háncsot, sõt lezárja a kedvezõtlen kiszáradást, és sejtosztódást,gyógyulást okozhat.
Látom a képeket, nagyon szépek, a szõlõ már virágzik?Persze az Othello.
A fák, alma-barack öntözése is idõszerû, a képeket látván azért a kör gyûrût tehetnéd beljebb, olyan 20-30 cm szélesre,a törzstõl 50 cm.-re, akkor jobban oszlik el a víz.Az aktív, felszívó gyökérzóna ilyen középidõs fáknál a fél-egy méter, nagyobbaknál a 2-3 méternél optimális.
Viszont ilyen kötött talajon (szürkés-fekete), a 2-300 liter szerintem kicsit sok, elég a 100L/2 nap.
Más; kopogtassuk meg a sárga-õszibarackfák kérgét vmi.szerszámmal, és ha dongó, alacsony hangot észlelünk,kaparjuk meg a háncsot ott ahol mézgásodik, vagy sebhelyet látunk.
Kéregmoly fészke feltételezhetõ.A hasadékba pedig injektáljunk olajos rovarölõt, mint a környezet kímélõ Agrol-olajat, persze 1:1 ben higítva.Ez megfullasztja a pajort,kukacot, azontúl meg nem bántja a háncsot, sõt lezárja a kedvezõtlen kiszáradást, és sejtosztódást,gyógyulást okozhat.
Szia!
Nem esõvízgyûjtõ.
Az esti kannából való locsolások vízgyûjtõedénye (szivattyúval nyomjuk oda).
Nem esõvízgyûjtõ.
Az esti kannából való locsolások vízgyûjtõedénye (szivattyúval nyomjuk oda).
Hello!
Abban a kádban az esõvizet gyûjtöd? Mennyire szokott megtelni?
Abban a kádban az esõvizet gyûjtöd? Mennyire szokott megtelni?
Képeid láttán kedvet kaptam kirohanni a már nagyon kevés fényben lefotózni a kertet, így a néhol homályos képek ennek köszönhetõek.
Borsó: Link
A burgonya már kezd szépen sorolni: Link
Paprika (különbözõ stádiumok): Link
Paradicsom (a java még kicsi, három ilyen nagy): Link
Uborka (most indulnak meg): Link
A gyömölcsös egy részlete: Link
Maga a kert: Link
Kertrészlet a hellmannal és garázzsal háttérben: Link
Borsó: Link
A burgonya már kezd szépen sorolni: Link
Paprika (különbözõ stádiumok): Link
Paradicsom (a java még kicsi, három ilyen nagy): Link
Uborka (most indulnak meg): Link
A gyömölcsös egy részlete: Link
Maga a kert: Link
Kertrészlet a hellmannal és garázzsal háttérben: Link
Egy képpel még tartoztam Kutatónak az Othelló szõlõrõl.
Nagyon szépen alakul ismét, rezisztens fajta ahogy azt megbeszéltük a múltkor.
Link
Link
8 új dugványból 5 szépen hajt.
Link
A paradicsom is kezd alakulni
Link
A borsó siralmas. Elvileg eladásra is szántunk belõle, de nagyon megsínylette a meleget és a csapadékhiányt.
Link
Link
Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa
Alma
Link
Barack
Link
Link
Eper is szépen alakul
Link
A bodza virágát üdítõnek használjuk fel.
Link
A borsó nagyon messze lett ültetve a szivattyúktól így azt csak nehezen tudtam locsolni, és akkor is kis mennyiséggel, meg is látszik rajta.
Fúrt kutak nélkül már keresztet lehetne vetni az egész kertre.
A többi növényt csak szigorú locsolással lehetett valamilyen szinten normális állapotba tartani.
(Peti a rózsát is)
Végül egy komodói sárkány
Link
Ahhhhh....
Ezek a videók önmagukért beszélnek.
Tényleg nagy a szárazság nálad!
A rózsa azért szép! Valamilyen sivatagi fajta?
Ezek a videók önmagukért beszélnek.
Tényleg nagy a szárazság nálad!
A rózsa azért szép! Valamilyen sivatagi fajta?
Kicsit félreérthetõen írtam, a porzós most, a termõ meg holnap, 1-2 nap különbség van köztük virágzásban!
Az is szép mennyiség.. 
Nálunk dettó, csak itt más a talaj.. Mi az a pár mm. A szél most is élénk, jó szárító..
Nálunk dettó, csak itt más a talaj.. Mi az a pár mm. A szél most is élénk, jó szárító..
Milyen az a széri átok?
Nálunk se esett 14 óta (1.5mm), elõtte pedig ápr. 17-én esett utoljára érdemleges (komoly 5.5mm). Az áprilisi csapadék 6.5mm.
Nálunk se esett 14 óta (1.5mm), elõtte pedig ápr. 17-én esett utoljára érdemleges (komoly 5.5mm). Az áprilisi csapadék 6.5mm.
Szép estét!
Ma ismét kisebb szerencsénk volt ugyanis hullott 6mm esõ. A kertben a talajfelszín ugyan már délutánra felszáradt, de a felszín alatt, illetve az öntözött helyeken még nedves volt. Az esõvíz gyûjtõm ismét megtelt,sõt már túlfolyt. Pont tegnap tisztítottam ki, kb 650l-es, majd a hétvégén még két 200l-es hordót is beállítok mellé: Link A kertünk alatt lévõ napraforgó szépen megugrott a múltkori és a mostani esõnek köszönhetõen: Link Végül virágok a kertbõl: Nyílnak az amarilliseim: Link Link Törökszegfû: Link Link
Koczkás: Hallottam, hogy megint nem volt esõ Nálatok [esõ] Remélem hamarosan megtörik a rossz szériátok.
Ma ismét kisebb szerencsénk volt ugyanis hullott 6mm esõ. A kertben a talajfelszín ugyan már délutánra felszáradt, de a felszín alatt, illetve az öntözött helyeken még nedves volt. Az esõvíz gyûjtõm ismét megtelt,sõt már túlfolyt. Pont tegnap tisztítottam ki, kb 650l-es, majd a hétvégén még két 200l-es hordót is beállítok mellé: Link A kertünk alatt lévõ napraforgó szépen megugrott a múltkori és a mostani esõnek köszönhetõen: Link Végül virágok a kertbõl: Nyílnak az amarilliseim: Link Link Törökszegfû: Link Link
Koczkás: Hallottam, hogy megint nem volt esõ Nálatok [esõ] Remélem hamarosan megtörik a rossz szériátok.
Láttad volna, amikor élénk-erõs szél volt jópár hete, a homokot fújta-hordta a szél, tényleg mint a Szaharában.
A mienk még csak most virágzik, nem kapta meg idõben a vizet,sajnálom hogy megint nem volt nálatok komolyabb esõ itt 8mm esett de mintha nem is lett volna, délutánra már semmi nem látszott belõle, de az öntözött területeken jobban tudott hasznosulni ott valószínûleg még holnap is sár lesz, még szerencse hogy elkezdtük az öntözést, nem bíztunk az esõben.
582 Snowhunter, kb 60 éves.
582 Snowhunter, kb 60 éves.
Így néztek ki a környezõ szántóföldek május 6-án (most is, csak annyi kül., hogy a kukorica pár centivel nagyobb..). Látszanak a szél által létrehozott homokfodrok, mint a sivatagban. És a mi borókáink, csupa rozsdásak a tûlevelek. Majdnem minden nap öntözzük Link utolsó képen: a szél a betonútra hordta a homokot.
Ok!
A barackfa sajna megadja magát. Ha nem javul, ki kell vágni, még a gyökereket is kiszedni, mert ez a gyökér-golyva (gombás+vírusos fertõre utal).Ha a gyökerek barnás-pirossas felszínûek,és-vagy ripacsosak, akkor ez van.
A helyébe 1-2 évig más növényt, esetleg zöldséget,termelj, majd ezután lehet õszibarack, meggy-cseresznye, vagy alma-birs.
Bár alattomos féreg még a gyökérmoly, a háncs alatt 10-50 cm.-re a talajtól megbúvó kártevõ, olyan 3-5 cm.-es kövér kukac.Ha többen vannak, képesek a háncs-tápcsatornát teljesen körberágni, és a következmény a fa halála.
Köszi a talcsit, remélem segíthettem.
A barackfa sajna megadja magát. Ha nem javul, ki kell vágni, még a gyökereket is kiszedni, mert ez a gyökér-golyva (gombás+vírusos fertõre utal).Ha a gyökerek barnás-pirossas felszínûek,és-vagy ripacsosak, akkor ez van.
A helyébe 1-2 évig más növényt, esetleg zöldséget,termelj, majd ezután lehet õszibarack, meggy-cseresznye, vagy alma-birs.
Bár alattomos féreg még a gyökérmoly, a háncs alatt 10-50 cm.-re a talajtól megbúvó kártevõ, olyan 3-5 cm.-es kövér kukac.Ha többen vannak, képesek a háncs-tápcsatornát teljesen körberágni, és a következmény a fa halála.
Köszi a talcsit, remélem segíthettem.
Nagy szenvedések árán, (amit a csapadékhiány okoz és locsolással kell pótolni,) de elkezdtük ma a "szüretet"
Link
Köszönöm a választ!
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Szerintem jól csináltad, elegendõ a víz.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
A gyümölcsmentõ akció nagy része megcsinálva.
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
Nagyon szép példányok és tetszik ez a szoliter kialakítás is. Teljes mértékben igazad van. A yucca recurvifoliának Debreczy Zsolt szerint a könyvében(Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok)is megemlített DNY-i régi a legjobb:
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2215 - 2009-05-18 19:29:44)
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2214 - 2009-05-13 18:59:31)
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2213 - 2009-05-13 18:46:3
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2212 - 2009-05-13 13:39:47)
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2211 - 2009-05-12 20:52:13)
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Pont azért írtam a fügés hozzászólásomat, illetve ha láttad a korábbi, Zala megyébõl betett fügés képeimet, hogy nincs olyan hogy Dél-Magyarországon nem fagynak el, meg kis túlzással nincs észak meg dél, hanem jó fekvés van meg rossz!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Szép hely lehet.Arra viszont vigyázz, hogy az esõvíz a csatornákon keresztül szabadon mehessen a tetthelyre.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Van hátul a kertünkben egy 2*1,5m keresztmetszetû 1,5m mély haltartó medencénk. Építettem hozzá egy kis csatornarendszert, így a tetõrõl lefolyó víz kb 1/3-a abba folyik bele, és abból tudok öntözni. A múltkori 20 mm elég szépen feltöltötte, ha nem lesz csapadék, akkor is kb 2 hétre elég víz van benne. (Nem olyan hatalmas a zöldségeskert hátul kb 8x8m-es.)
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
Ide kapcsolódna egy beírásom a hydroinfóból:
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
annyira nagy a szarazság hogy fû mar sehol nincsen, csak sárga kórók, a kis frissen ültetett fák (több száz lett ültetve tavaly ota) most kb a felük már halott, a nagy hársfák levele is log, a nyírfák sárgulnak, egyedül a platan es az akác, meg a nyár tartja még szepen magat... félek hogy öszig itt nem lesz mar esö... marcius eleje ota 2 mm esö volt!nyugat magyarorszag el sem tudja kepzelni milyenek itt a viszonyok, tegnap jartam baranyaban, zöldel mimnden, meg az árokparttok is szep zöldek. hatalmas katasztrofa elött, sôt már benne van a magyar mezôgazdaság. iden termes az alföldön semmi nem lesz, meg a gyümölcsök sem fejlödnek, a csersznye is akkora mint egy gyufaszál feje. nagy meglepetések lesznek a gyümölcs és zöldségárakban, no meg a gabona, buza, kukorica......nem folytatom, siralmas a helyzet.
Budapesten voltam hétvégén, hát nagyon durva állapotok vannak arrafelé!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
Tennél fel képet a yukkáról?
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nálunk is gyönyörû példány van belõle a kertben, már 2 felé el is ágazott, megvan vagy 8-9 éves.
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat